Elektromos fűtéssel a kazettákért? Tessék?

Nagyon érdekes, hogy bizonyos régi, már divatjamúlt eszközök néha időtállónak bizonyulnak és kuriózumnak számítanak. A legjobb példa erre a bakelit lemezek és lejátszók, sok évtizede kimentek a divatból, most mégis ha elmész egy elektrotechnikai áruházba, simán lehet, hogy találni fogsz bakelit lemez részleget, és lejátszókat, mert ma már egy különleges, igényes zenehallgató szubkultúra jelképévé váltak. Ez persze betudható a hangfelvétel minőségének is, ám ellene szól az, hogy minden lejátszással kopik a lemez, így egy idő után elhasználódik.

Arra vagyok kíváncsi, hogy hány év, vagy évtized múlva jön el újra VHS korszak? Bizonyos értelemben már eljött, mert kb. senki nem gyárt már lejátszókat, kazettát is néhol lehet csak kapni, így az üres kazetták ára már egészen drága. Nincs olyan régi tárgy, amit ne gyűjtene valaki mániákusan a világ valamelyik pontján, így van ez a VHS-el is, méghozzá egy általános iskolás volt osztálytársam képviseli ezt az igen szűk réteget. Tamás valahogy megmaradt a kilencvenes évek elején, szerintem nála kötött ki a bezárt videótéka készletek nagy része. Múlthéten átmentem hozzá, és egy üveg bor elfogyasztása után levitt a szentélyébe, a pincébe. Említette korábban, hogy gyűjtögeti őket, és foglalkozik velük, de amikor lementünk a pincéjébe, kis híján félrenyeltem a boromat.

Képzeljetek el egy nagyjából 80 négyzetméteres, egybenyitott pincét, ami úgy néz ki, mint egy oly rég elfeledett videótéka. Csak itt a világítás felért egy szórakozóhely hangulatvilágításával. Nem is értettem ezt, nem firtattam, de időm se lett volna ,mert Tamás belekezdett a történetébe.

Nagyon szomorúan számolt be arról, hogy bizony ezek itt nem a teljes gyűjteménye, ugyanis már évekkel ezelőtt ekkora volt a „készlete”, de egy nagyon fontos részletre nem figyelt oda, ezért rengeteg kazettája tönkrement. Ekkor lettem figyelmes a plafonra, ugyanis pincét tekintve eléggé impozáns volt, és éreztem, hogy áramlik a hő lefelé, a kisebb alkohol bódultság révén felröhögtem, majd kicsit óvatosabban érdeklődést mutattam, hogy ne sértsem meg:
– Hahhhh te mennyezeti fűtéssel melegíted a kazettáidat? Hmmmm, végülis az elektromos rendszerek véleményem szerint eléggé hatékony és olcsó megoldások tudnak lenni. (Itt is majdnem elröhögtem magam, de végül sikerült lenyelnem a késztetést egy korty bikavér kíséretében.)

 
Tamás kicsit szúrós szemmel nézett rám, aztán elragadta megint a VHS hév és folytatta beszámolóját azzal, hogy a kérdésemre válaszolt. Sajnos vannak olyan külső elemek, amik a VHS-ek gyors elhasználódásában segédkeznek, és ezek közé elsősorban nem is a hideg tartoznak, hanem a páratartalom magas koncentrációja. Ha párás, nedves a levegő, akkor idővel szépen bekerülnek a kazettákon belülre és tönkreteszik a szalagokat. Az elektromos fűtés az ő véleménye szerint is nagyon hasznos dolog, és mikor beszerelték ezt a házukba, akkor az újabb veszteségtől félvén úgy döntött, hogy a pincébe is szeretné elvezetni. Ugyanis a kellő mennyiségű meleg kiszárítja a levegőt, így egy egyszerűbb szellőzéssel párosítva irodai raktár szerű környezetet lehet biztosítani. Nincs pára, nincs para. Igazából eléggé érdekelt ez az elektromos rendszerű fűtési megoldás, szóval igyekeztem afelé terelni a témát. Megkérdeztem tőle, hogy akkor miért nem a földre, padlófűtés módján köttette be a fűtést, miért kellett a mennyezetre? Kettő választ is adott rá.

Egyrészt ha egy rendszert telepíttetsz, akkor az az ideális, ha minél kisebb utat kell kiépítened ennek megvalósítása érdekében. Tehát ha egy pincében vagy, akkor sokkal több melódba kerül a padlót beépíteni, mint a plafont, ami közelebb van az elektromos hálózathoz. Legalábbis náluk ez volt érvényes. A másik ok amit adott nekem, az már azt hiszem inkább saját ízlés kérdése, mint szakszerű VHS óvó tulajdonság volt. Ezt onnan tudtam meg, hogy az érv szerint nagyon jó, ha felülről érkezik a hő a polcokra, így főként a kazették fognak felmelegedni a hőtől, nem a polcok aljai, illetve Tamás nagyon szereti ha meleg a nyaka, eléggé fázós típus, és onnan szokta rázni a hideg. Ugye, hogy nem volt nehéz a következtetésemet levonni?

Na de a lényeg az, hogy kicsit jobban kifaggattam a házigazda véleményét az elektromos fűtésről, és meglepő dolgokat tudtam meg. Az egyik az, hogy az innen rendelt AHT amorf fűtőszálak nem csak padlófűtésnél használhatóak, hanem a mennyezetbe és a falba is be lehet építeni őket. Szóval ez egy univerzálisabb eszköz, elég sokrétűen lehet hasznosítani. Egy másik szempont szerint ha a padlón használjuk ezeket, akkor ki kell hagyni helyet a bútoroknak, azok alá nem szokott fűtés kerülni, de a mennyezeti fűtés esetében az egész felületet egyenletesen be lehet borítani fűtőszálakkal. Ez Tamásnak nagyon hasznos volt, mert így mindenhol ugyanolyan hőmérsékletet tudott biztosítani, és nem kellet nagyon nagy teljesítményen használnia a rendszert, mert minél több felülettel fűtesz, annál hamarabb sikerül meleget csinálnod, és végülis videókazettákról van szó, szóval nem kell nagyon meleget csinálni, mert Tamás kis lurkója nem sokat tartózkodik lent apja szentélyében.

Van egy következtetési hiba is, amit az ember hajlandó elkövetni, ha arra gondol, hogy fentről érkezik a meleg, nem marad fent? Hiszen a meleg levegő felszáll, akkor hogyan tud hatékonyan a plafonról a meleg fűteni? Igazából úgy, hogy az ilyen fűtőszálak nem a levegőt melegítik fel, hanem a sugárzott hőt a környezetükben lévő tárgyak veszik át (ezért is mondta Tamás, hogy ha úgy helyezed el, akkor a polcot melegítené, nem a kazettáit), a tárgyak felmelegednek, amik így felmelegítik a közeget. Ez kicsit olyan, mint mikor a nap jól felhevíti nyáron a betont, és ha le is hűl a levegő kicsit éjjelre, a beton még mindig elég meleg, így az adja a hőt. Ugyanígy a fűtőszál nem a levegőt hevíti, hanem a belső teret kitöltö tárgyakat. Itt értettem meg igazán, ezért van az, hogy az ilyen fűtőszálak közelében tartózkodva nagyon hamar érzékelhető a meleg-érzet, nem így a hagyományos esetben mikor a radiátorhoz kell bújni, hogy érezd a „törődést”.

A meglepetések még nem értek véget, mert mint kiderült ezeknek a fűtőszálaknak az üzemi hőmérséklete 30 celsius fok. Tehát egyáltalán nem forrósodnak fel. Ezen kívül össze lehet kombinálni napelemekkel is, ennek következtében elérhetővé válhat az, hogy ne, vagy alig kelljen villanyszámlát fizetni (attól függ, hogy mennyi napelemnek van hely a tetőn). Milyen különös, ha régen az ember meleget akart, akkor tüzet rakott, folyamatosan táplálnia kellett azt,  mi úgy nőttünk fel, hogy van gáz alapú fűtés, ám az is veszélyes és rengeteg hőt termel, aztán itt van egy ilyen megoldás, ami úgy csinál meleget, hogy maga a hőt adó forrás még csak fel se forrósodik. És ezeket mind a VHS kazettáknak köszönhetően tudtam meg.